Napsütés

Ma reggel is magamtól ébredtem, ami azért jó, mert ilyenkor van még egy kicsi időm "ülni a tojásaimon [Mary Poppins]". Még egy kicsit visszamehetek álomországba, arról nem is beszélve, hogy ilyenkor kevesebb az esélye annak, hogy rosszul legyek.  Verőfényes napsütés várt, és egy felébredt Nino, ami azért jó, mert nem nekem kellett kelteni. Ojjé!
Miután rendbe raktam a dolgokat, a lakásban, megbeszéltük Ninoval, hogy elmegyünk sétálni. Igen ám, de ő inkább játszani akar, úgyhogy kihoztuk a szőnyeget a fürdőből (város van rajta) ő pedig szépen sorba tette rajta az összes autóját. Aztán egyedül felvette a pólóját, amire baromi büszkék voltunk mind a ketten, viszont eddigre már majdnem fél egy volt, így nem mentünk sehova.
A délutánt úgy aludtam át, ahogy az elő van írva. Most köhécselek egy kicsit, folyik az orrom és tüsszögök. Ha Isabelle nem ébreszt fél ötkor, nem tudom meddig alszom még.
Délután viszont sétáltunk egy jó nagyot, vettünk gyümölcslevet, meg csokikát, meg joghurtot nekem. A csokiból persze kapott őfelsége is.

Amint pénteken elkérem az eheti fizumat és veszek magamnak egy új cipőt. Február végén pedig megrendelem a felsőket, amiket kinéztem magamnak.