Mivel tönkrement a mosógépünk (folyik) ezért most a kézzel mosás projekt van. Nekem nem kell mosni, ne ijedjen meg senki (nincs az az isten, hogy 3 gyerek+3 felnőtt ruháit ÉN kézzel kimossam).
Viszont az azért elég brutál lett volna, ha odaállítok a szennyesemmel Isabelle, elé, hogy helobelo, mosni kéne.
Mivel nagyjából annyi fehérneműt (értsd: zokni,bugyi) hoztam ki, hogy másfél hétig kihúzzam mosás nélkül, kezdtem érezni, hogy hát akkor ma lesz a nagy napja annak, hogy a két kis kacsómmal bugyit mossak.
Úgyhogy reggel bedobáltam a bugyikat, zoknikat és három pólót a csapomba és ráengedtem a vizet. Ázzon csak egy kicsit. Aztán nekiálltam szappannal kimosni őket. Mint táborban esküszöm, azzal a különbséggel, hogy most nem állt ott mellettem még X MTT-s, hogy közben megtárgyaljuk a keretjátékot,vagy az aktuális MTT pletykákat. Így azért némileg unalmasabb volt, elbeszélgettem saját magammal (döbbenetesen sokat beszélgetek a fejemben olyan emberekkel, akik nincsenek itt...).
Próbáltam ma délután aludni is, de nem jártam sikerrel...Pedig istenbizony nagyon igyekeztem. Nem tudom mikor fog visszaállni az alvásritmusom a normálisba. Most még hideg sincsen a szobámban,mert Isabelle felcsavarta a fűtést a kedvemért.
Este érkezik Júlia, s itt alszik nálunk.:)
ha döbbenetesen sokat beszélgetsz, az nem jó jel ám, ugye tudod?
VálaszTörlés