2012. december 2., vasárnap

Panini di cocciolata

Valahogy így tudnám elnevezni azt, amit csináltam. Kakaóscsigának indult, de megint leragadt a tészta, mert béna voltam, így kis zsömle szerű valamik lettek. De azért finom, legalábbis melegen annak indult. Remélem hidegen is finom lesz. Mert puhának nagyon finom puha.

Tegnap este mondtam a családnak, hogy ma sokáig szeretnék aludni. Kérdezték, hogy fáradt vagyok-e mondtam, hogy kicsit. Ma reggel arra ébredtem, hogy Nino kiabál, hogy "menjünk játszani menjünk játszani" az apja meg halkan kéri, hogy "ne kiabálj! Anna alszik!" Majd Nino halkan: menjünk játszani menjünk játszani.
Rettentő aranyos volt. Aztán ők elmentek valahova és csend lett, én meg gondolkodtam, meg feküdtem még az ágyban egy kicsit.
Délután sütöttem ugyebár. Rászoktam arra, hogy bekapcsolom a zenét a telefonomon, és berakom a farzsebembe, így jövök-megyek amikor takarítok vagy főzök, és ez roppant mód tetszik a családnak, hogy zenélek.:) Főleg Nino van tőle oda, hogy zene szól a zsebemből. Hát még milyen jó lesz, miután hazamentem és telepakolom a telefont magyar zenékkel.

Éés most látom csak, hogy az olasz könyvem, ami az ablaknál volt penészes lett.. Nem örülök neki. Itt a falak is penészednek egyébként, úgyhogy nem csodálom, hogy tüsszögök meg köhögök.

Ma van advent első vasárnapja.

1 megjegyzés: