Elmentem ma délután Elisáért, meg suliba is. Cefetül hideg van kint, már kesztyűt kellett húznom. Nem voltam tőle túlzottan vidám, de ház hazafele úgyis busszal jövünk. Várom a kiscsajt, közben elkezdett kockára fagyni az orrom, odaadtam neki a papírt, amit oda kellett adnia a tanítónénijének. Itt is tegezik a tanárokat ha jól vettem ki a szavaiból. Ezután elmentünk a buszmegállóba és vártunk. És vártunk... És vártunk... És a busz nem jött és nem jött és nem jött. Mondtam Elisának, hogy menjünk haza gyalog, de nem őő busszal akar menni. Oké legyen. Na negyed hat körül érkezett egy 18-as, amiről tudtam, hogy a lift aljában rak le minket, ami meg felvisz a kilátáshoz, dejó. Aha... Csakhogy tüntetés volt a főtéren, úgyhogy NEM ment arra semmi, hanem került, így nem jutottunk el a térre, egészen az ipecoopig mentünk, ami azért nincsen közel. Mondtam neki, hogy na akkor most leszállunk és el kell jutnunk a Principe felé, onnan meg majd gyalog. Zseniális ötlet volt, mert jött is egy busz, ami arrafele megy, de nem ment ám el a Principére hanem az alagútnál tett le minket, onnan pedig gyalogoltunk, aztán lifteztünk. Közben mind a ketten jól átfáztunk, nekem azóta dől a takony az orromból, úgyhogy ha holnap nem hoznak narancsot, elmegyek venni egy kilót és megeszem szombat délután. Még van 4 euróm az erre a hétre magam által kiutalt pénzemből.:)
Megbeszéltem vele a kiabálást is, azt mondta, hogy oké. Szerintem nem is vette észre, hogy üvöltött. Mondtam az apjának is, hogy nem volt jó erre ébredni reggel.
De tuti, hogy ezt a szót, míg élek nem fogom elfelejteni...
:) és :(
VálaszTörlés