Incidente (baleset)

Délután mondta Isabelle, hogy este elmennek Elisával meg Giorgoval és addig én figyeljek a két kicsire. Ojjéhurrá. Meg én hoztam el ugye a lányokat a suliból.
Na leraktam a gyerekeket rajzfilmet nézni, és akárhányszor kérdeztem, hogy nem éhesek-e nem jönnek-e vacsorázni, azt mondták nem éhesek. Hát jó, ha nem éhesek, hát nem éhesek, fogalmam sincsen mikor ettek utoljára, biztosan oka van, hogy nem éhesek. Ha nem kérdeztem rá 10x akkor egyszer sem. Közben én tettem-vettem teregettem, amikor azt hallom, hogy Lucifer mintha fulladna. Rohanok be a szobába, kiderült, hogy a kis hülye félrenyelte a gyümölcslét, de semmi vész. Kb. fél órával később, hallom, hogy valami koppan egy nagyot és Lucifer üvölt, Valentina meg mondja, hogy nooooo. Na rohanok be megint (épp a konyhában voltam), gyerek áll és sír de még nem  vesz levegőt. Elkezdtem fújni az arcát, ahogy anyutól tanultam, és nézem, hogy hol fáj neki, hol fáj(közben vett levegőt), hát látom, hogy tiszta vér a szája belül. Viszem a fürdőbe, mosom kifele, de sehol se láttam sérülést, nem tudom honnan jött a vér. A nyelve sem volt elharapva szóval valami rejtélyes helyen üthette be a száját. Megkapta a cumiját, meg a baut és meséltem neki, közben Valentina elindult aludni. Na ekkor értek haza a szülők, és kérdezték, hogy ettek-e a gyerekek. Mondom, hogy nem, pedig sokszor kérdeztem, hogy ki éhes. Sejthetitek mennyire voltak boldogok a hírtől este tízkor. Pedig én tényleg kérdeztem, és eddig mindig mondták ha éhesek, hazafele Valentina többször is mondta, hogy éhes és kapott is valami kaját este 6 körül.
De ma éjjel remélem semmi se fog felébreszteni és kicsit kialszom magam. Iszonyatosan fáradt vagyok, már este nyolc körül is aludni akartam...
Ez a csütörtök, akár hétfő is lehetne...