Nino egyszer csak üvölteni kezdett, hogy FÁJ FÁJ. Mindent eldobva rohantam (éppen az asztalt szedtem le), hogy úúristen mi fáj? A kölyök mutogat a szemére. Atyaég, vajon mi történt. Kérdeztem tőle, hogy mi történt, mondta, hogy semmi csak fáj. Nem nyúlt bele, nem esett el. Na megpróbáltam kimosni hideg vízzel, meg meg is néztem, de nem láttam benne semmit. Valószínű, hogy csak egy szempilla volt, de rám a frászt hozta. Aztán segített porszívózni is.
Ebéd után már éreztem, hogy meg kéne inni még egy kübli kávét, de nem tettem mert akkor nem alszom éjszaka.
Elmentem olaszra, és zömében a fenti zenét hallgattam és közben vezényeltem hozzá. Haláli egy látvány lehettem, de annyira jó volt. Hazafele ugyanezt csináltam, meg azt játszottam, hogy videoklipben vagyok (szerintem ilyet mindenki szokott játszani) és ez is jó volt.
Egészen feltöltődve értem haza.
Egészen feltöltődve értem haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése