Elisa beteg

Reggel magamtól ébredtem nyolckor, ami nem volt igazán jó, mert így alig négy órát aludtam éjjel. Ezért jó kóma voltam egész nap. Elisa beteg lett, először csak a torka fájt, meg lázas volt, most már a hányásnál tart, ami azért probléma, mert ha valamit nem tudok kezelni, na az a hányás. A sajátommal nincsen problémám, azon túl vagyok, amióta KÖMTről hazafele a Ferenciek Terén hánytam, de mások hányásával egyszerűen nem tudok mit kezdeni. A Szeder hányását is mindig Alyr takarította fel (vagy én ha nagyon muszáj volt, de igyekeztem olyankor nem odafigyelni vagy valami). Szóval nagyon nehezen bírom. Inkább százszor súrolok wc-t vagy törlöm ki a gyerek fenekét...
Mellesleg én se vagyok teljesen egészséges, érzem megint, hogy valami nem stimmel, mint amikor Thereon érkezése előtt beteg lettem, akkor is köhécseltem, meg kicsit fura volt levegőt venni. De mindegy, most annyira nem zavar, ha beteg leszek, csak hagyjanak aludni...
Szóval délután aludtam olasz helyett. Muszáj volt aludnom, mert már nagyon kómatikus állapotban leledzettem. De ma mindenki ilyen hangulatban van, mert a gyerekeknek egész nap szabad volt mesét nézni a tvben, máskor ilyet nem lehet. Holnap se nagyon lesz más a program, mert én végigtakarítom a lakást megint, hogy elfoglaljam magam valamivel, ha már nem tudunk kimenni a játszótérre Ninoval.
Most a hétvégét várom nagyon, mert akkor kapok fizut és el tudok menni venni ezt-azt, például naplót, mert betelt a naplóm, meg levelező papírt meg borítékot.
 Aztán már csak egy hónap és lesz Hobbit film, amit elvileg Júliával nézünk együtt, aztán meg mindjárt otthon is vagyok hirtelen.
Életemben nem vártam még ennyire a decembert.

Igen mostanában sokat vinnyogok arról, hogy otthon akarok lenni. Tudom, ez majd elmúlik, meg könnyebb is lesz később, hiszen mondták mások, most mégis nagyon nehéz. Azt hiszem ezt csak az tudja, aki megélte már, hogy milyen érzés, amikor mindenki, akit igazán nagyon szeretsz távol van tőled, amikor este várod, hogy fellépjenek skypera, hogy felhívhasd őket és hallhasd a hangjukat egy kicsit, ha már találkozni nem tudtok, amikor azért akarsz félretenni, hogy kicsit ki tudd őket hozni, amikor majd visszajössz. Mert én nem azért akarok pénzt félretenni, hogy magamnak vegyek dolgokat, hanem, hogy ki tudjam utaztatni azt a kevés embert, akiről tudom, hogy máshogy nem jutna ki hozzám a tavasszal. Mert a ruhák elhasználódnak, a tárgyak tönkremennek, de ami beleég a retinánkba, azt nem veheti el tőlünk senki.