2012. szeptember 15., szombat

Manca

Mielőtt kijöttem, mindenki, aki már volt kint valamennyit, elmondta, többször is, hogy nagyon fognak hiányozni az otthoniak, főleg Alyr.
Tényleg hiányoznak, de nem úgy, hogy na reggel felkelek és folyton hiányzik, hanem pillanatokra. Például a múltkor, amikor sétáltam haza és delet harangoztak és elkezdtem sírni, és nagyon hiányzott Aly, leültem egy padra és írtam neki egy smst, hogy hiányzik. Vagy este, amikor felébredek (most már a második éjszaka, hogy nem alszom ki magam), és jó lenne odabújni hozzá és kiskiflinek lenni.
Hiányzik, hogy séta közben fogjam a kezét, hogy érezzem az illatát, hogy este nézzem, ahogy alszik, reggel halljam, ahogy a fürdőben prüntyög.

És hiányzik a Szeder is, hogy a hátam mögé bújjon, hogy megsimogassam, megölelgessem, amikor hazaérek.

És ilyenkor este hiányzik ez az egész a legjobban.

1 megjegyzés: