Úgy gondoltam, ma másik irányba indulok, mint tegnap. Tudni kell az olaszokról, hogy vasárnap délután nem nagyon találhatók meg az utcán.Vannak de kevesen és inkább a belvárosban. Szóval elindultam a valamerre és valami csodálatos helyen találtam magam. Egy kerítés mögött várrom féleséget láttam és azon filóztam, vajon hogy lehetne bemenni megnézni és a következő sarkon ott állt nyitva a kapu. Na gyorsan bementem, végigmentem, fotóztam (fotók a képtárban), és nagyon nagyon szép volt. Mivel ez egy elég magas ponton helyezkedett el a városban, kinéztem magamnak egy tornyot, hogy na azt akarom megnézni. Aztán eszembe jutott a Vili a Veréb, hogy mééért akarok én tornyok után tájékozódni, hiszen tudok olvasni....
Szóval lementem erről a helyről, és rájöttem, hogy itt nincsenek most zebrák csak aluljárók. Nem nagyon vagyok oda az ennyire szűk aluljárókért, de ebbe megérte lemenni. Ugyanis itt mindenhol festmények reprodukciói voltak. Amennyi ép állapotban maradt, azt lefotóztam, hogy lám így is lehetne... Voltak körülötte graffitik, de a festményekbe egyik sem piszkált bele. Sajnos később már málladoztak, pedig nem nézett ki rosszul.
Ezután elindultam az orrom után és....
Eltévedtem. De úgy eltévedtem, mint még életemben soha. Hiába volt nálam a térkép, hiába sejtettem, hogy merre kell menni, ezek az olaszok nem komplettek... Egy utcának legalább két neve van, és baromi nehéz kiigazodni rajta, hogy merre kell menni. A Budapesten jól bevált módszer vagyis az, olvass és kérdezz, itt nem működött. Végül meguntam és odamentem egy nőhöz a térképpel a kezemben, hogy "elnézést, de hol vagyok?" A röhej az, hogy ő se találta meg a térképen a helyet:DD LEMENTEM A TÉRKÉPRŐL!!!!:DDD Persze ott akkor ennek nem örültem túlzottan, de tudtam, hogy előbb-utóbb valahogy haza fogok keveredni. Aztán megkérdeztem tőle, hogy hogy jutok el a központig (onnan már hazatalálok), mire mondta, hogy szálljak buszra.
Aha, csak hát nincsen buszjegyem, mert nem kértem (minek az nekem ugye... De ha hazaér a család, akkor kérni fogok egy kupaccal).
Szóval bementem a buszmegállóba és megkérdeztem egy nénit, hogy hol tudok jegyet venni. Mire közölte (majdnem röhögve), hogy vasárnap délután? Sehol... Ó hurrá. Mindegy leintettük a buszt és felszálltam rá. A néni megkérdezte a sofőrt, van-e nála jegy, de mondta, hogy nincsen.
Én meg sasoltam, hogy hátha látok valami szimpatikus embert jeggyel a kezében felszállni. Kb. 3 megálló múlva felszállt egy lány, és megkérdeztem tőle, hogy adna-e egy jegyet. 1,50 euro ám egy jegy.. Durva... De legalább már volt! Ki is lugatta nekem (vagyis itt nem lugattnak, hanem pecsétel a luggató).
Aztán hopp hirtelen ismerős megállót láttam és gyorsan leszálltam (most már tudom melyik megállónál kell leszállni a buszról!!!:DD).
Ééés nincs itthon senki. Egyedül vagyok.
Szóval ez volt a mai nagy kaland. A képeket a képtárban találjátok:)
Holnap a Világító toronyhoz szeretnék eljutni.
ügyike voltál, előkerültél :))))))))))
VálaszTörlés