Reggel, hajnalban, valamikor 6 óra környékén arra ébredtem, hogy a fiatalúr ÜVÖLT... Már megint. (A legtöbbet elhangzott mondat a számból az, hogy Pregooo!!! No grida PREEEGOOOO NOOOOO! vagyis Kérlek ne üvölts!) Olyan fél óránként felébredtem rá, hogy üvöltözés van, vagy Nino üvölt vagy a lányok, vagy Isabelle a lányoknak, hogy siessenek már, mert indulni kell. Ehhez hozzátartozik, hogy hajnali kettőig nem tudtam elaludni, utána meg azt álmodtam, hogy Alyr játékból másvalaki kezét kéri meg, és én meg elszaladok szomorúan, sírva, hogy nem szeret. De aztán az én kezemet is megkérte és akkor örömködés volt, aztán meg azt álmodtam, hogy gyereket szültem és megsüketültem a bal fülemre... És akkor ugye ezek után ez a reggeli ébresztő, hát csodás volt...
Azért igyekeztem vissza-vissza bóbiskolni.
10-kor munkába álltam, 11-kor elindultunk Ninoval sétálni. Mivel egész éjjel esett, minden vizes (ahogy itt mondják minden fürdik), úgyhogy csak sétáltunk, de hazafele egyszer csak megáll a gyerek. Mondom neki, hogy mit szeretnél? Fáradt vagy. Áll és néz rám és látom, hogy majd leragadnak a szemei. Ojjé! Felkaptam az ölembe és mire felértünk az utcába, már aludt. De persze felébredt, amikor nyitottam az ajtót, viszont utána magától bemászott az ágyába, a szájába vette a cumiját, átölelte a bau-t és aludt (Bau a pelusa). Azóta is alszik. Nem is ebédelt, nem is éhes, semmi. Alszik. Cserébe igen mozgalmas délután lesz, ha felébred.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése