2013. április 8., hétfő

Non piangeva!! (nem sírtam)

Ezzel a mondattal várta Nino az anyját pénteken. Mondom Tééényleeeg? És akkor ki bőgött fél órán keresztül reggel? Ja hát én...
Ma reggel 8 körül arra ébredtem, hogy Nino sír, de valami keservesen. Vártam egy kicsit, hogy hátha valaki elhallgattatja és alhatok még egy kicsit, de nem jött senki, úgyhogy kipattantam az ágyból felkaptam ősíróssággát, mire megjelent az apja a tejjel a kezében. Odaadtam Ninonak a tejet, leültünk a sötétben a kanapára, megitta a tejcit, és elaludt az ölemben, aztán visszatettem az ágyába és mondtam Giorgonak, hogy akkor tán aludnék tovább.Megköszönte ám, hogy segítettem.

Ma is punnyadós napunk volt. Ő játszott én pakolásztam, főztem, takarítottam.

Rettentően fáj a térdem, eleve izomlázam van, de a térdem úgy fáj, mintha letört volna belőle egy darab. Egész nap fásliban volt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése