Napok óta varrogatok, a lányok meg nézik. Két napja elkészültem Elisa babájával, már ruhája is van. Ma egyszer csak azt veszem észre, hogy itt ül a szobámban és varr valamit a babának! Közben én Valentina babájának a lábával voltam elfoglalva, azt csinálgattam, amikor bejött az említett leányzó, hogy megpróbálná ő. Megmutattam neki, hogyan kell és a kezébe nyomtam, hogy hajrá. Egészen ügyes volt. Elisa meg olyan brutál módon koncentrált arra, amit csinált, hogy én még sose láttam őt így figyelni. Mintha nem is ugyanaz a kislány lett volna, akit az elmúlt 4 hónapban megismertem. Nagyon odavannak a babákért, pedig még nincsenek is készen, de már szeretgetik őket, játszanának velük. Jó érzés ez a pici szívemnek.
Holnap ruhát varrunk Valentina babájának (ma készen lettem a testével), meg befejezzük Elisa babájának a ruháját és akkor a lányok ajándéka készen is van, csak Ninoét kell megcsinálnom, de az hamar meglesz, mert annak nem csinálok hajat, csak sapkát.
Egyébként azt figyeltem meg, hogy amióta varrogatok, meg beszélgetgetek Elisával, sokkal könnyebben kezelhető a kiscsaj. Valahol átérzem a helyzetét, legidősebb lány, nem éppen könnyű természettel. Ismerős:D
A csúcs ma este amúgy az volt, amikor megjelent a szobában Nino is, s a lányok varrtak, én meg Ninoval játszottam, Giorgo meg ajtóban nézett minket és várta, hogy Nino megunja, hogy dobálom, és menjenek aludni. Az ilyen perceket nagyon szeretem itt, ilyenkor tényleg kicsit olyan, mintha én is a család része lennék.
ez jóóóóóóóóó
VálaszTörlés