2012. október 1., hétfő

Nyelvtanfolyam

Amikor beiratkoztunk, azt mondotta a bácsi, hogy 3 előtt nem fognak minket felengedni a terembe. És tényleg nem! A kapuban álltam egy indiai meg egy ázsiai lánnyal, aztán csatlakozott hozzánk egy fekete srác is, meg még egy indiai lány. Mivel még nincsen közös nyelvünk ezért csak mosolyogtunk egymásra, senki se mert beszélgetést kezdeményezni, mert hát a többiek talán nem értik (és tényleg nem). Fent az a pasi várt, akinél beiratkoztunk. Prof. Mario. (majdnem elkezdtem röhögni, mert a Mario névről nekem mindig a SuperMario jut eszembe...) Mikor az én nevemhez ért megkérdezte, hogy az Orsolyát hogy ejtik. Mondtam, hogy Orsolyának, olaszul talán az Ursula lenne a megfelelő, de maradjunk az Annánál, ha lehet. Na vajon kinek volt a legkönnyebb neve ezek után a csoportban? Hát persze, hogy nekem... (Bogi ma nem volt egyébként.)
Mellettem egy ázsiai lány ült, akinek néha segítenem kellett. Itt tényleg az elejéről kezdtük. A hangokkal, az essere-avere igékkel, a névelőkkel és többesszámmal. Láttam, hogy a csaj jeleket rajzol a betűk felé. Sajnos még nem tudom honnan érkezett így azt sem, hogy az ő betűit hogy hívják. Rajta kívül van még vagy 4 ázsiai és legalább ennyi fekete meg indiai is. A másik oldalamon egy bolgár pasas ült a feleségével.
Ami érdekes volt, hogy én értettem amit a prof. magyarázott, de szerintem a csoport nagy részének fogalma sem volt róla, hogy mit hadovál össze. Az cuki volt, hogy minden szót megbeszéltünk, hogy mit jelent. Amire tudott rámutatott (egyszer felemeltem a hátizsákomat, hogy az a hátizsák) meg az órámat is, hogy az az óra, mire mondta, hogy hát jah az angoloknál külön szó van a karórára meg a faliórára, náluk csak óra.
Nagyon nyugodt és kellemes hangulatú volt az egész. Most azt várom, hogy el tudjunk kezdeni beszélgetni egymással. Nagyon kíváncsi vagyok a többiekre, hogy honnan jöttek, miért vannak itt, miért tanulnak olaszul, mi a szakmájuk, miket szeretnek csinálni. Tényleg nagyon érdekel. Most annyiféle embert ismerhetek meg, amire otthon esélyem se lehetne. Nagyon izgalmas (és nagyon sokat használom a nagyon szót).

És kommentoljatok!:)

3 megjegyzés:

  1. Mit lehet itt kommentelni? Fülig ér a szám
    :))))))))))))

    Tiszta nosztalgia olvasni téged ^^

    VálaszTörlés
  2. Nekem a Marióról a Tátra utcai pizzéria sziciliai származású szakácsa jutott eszembe. Egy időben - amikor megtehettem :) - rendszeresen náluk ebédeltem, és időnként csinált nekem olyan igazi spagetti frutti di marét, ahogy ő is szerette. Egyszer aztán, amikor különösen jól sikerült, közöltem vele, hogy "Mario, sei il Magico" és az nagyon tetszett neki. Hogy Thomas Mannt ismerte-e, azt nem tudom. (Egyébként alig tudott valamit magyarul. A felesége volt magyar, ahogy a tulajdonos Gioacchinonak is.)

    VálaszTörlés
  3. Ja, a SuperMarióról meg az az idő, amikor a Formula 1-ben a Benettonnál Martin Brundle és Mark Blundell versenyeztek (1992... az se tegnap volt). Mindkettőnek MB a monogrammja, és a sisakjukra is ez volt festve. Őket hívta a fél F1 világ úgy, hogy "The Super Mario Brothers" :)

    VálaszTörlés